két digi oldalt is hoztam. Tudom, azt írtam az előző bejegyzésben, hogy mutatom mik készülgettek a háttérben, de be kellett látnom, képtelen vagyok alkotni és blogolni együtt. Vagy erre szánom az időm, vagy arra. Nem baj, nem lesz ez mindig így, kérem a drukkokat! két hét és szabi, ha minden jól megy.
Az első készlet amit szeretnék mutatni Oslié, és igazán anyák napi. Finom kis mini kit, de minden benne ami kell, egy igazán szép, meghitt oldalhoz (nézzétek meg a többiek oldalait
itt)
A lányokról készítettem oldalt, mi másról, és eredetileg az volt a terv, hogy kinyomtatjuk, és egyfajta hibrid ajándékot adunk Mamának, Dédinek. Muhaha, mondta az nyomtató és az eddigi kékből narancssárgára váltott, minden szín- és egyéb beállításra nagy ívben tojva. Nagyon régóta vacakol, de eddig kis képet még tudtam nyomtatni (ok, többszöri nekifutásra, értsd 10ből egy kép elfogadható, de azért összejött) most viszont nem :((( Réka közölte is, hogy ő márpedig beszél Apával, mert ez így tarthatatlan, nem tud narancssárga képekkel alkotni (4 éves... becarok).
A másik készlet amit mutatnék, Kovaxkáé. Annyira tüzes, pörgős, vidám éééés zöldpiros. Azbiza!, zöldpiros és kicsit sárga. Na mármost, sehogy sem kompatibilis az én totál rózsaszín kölkeimmel. Letöltöttem, kibontottam, cseppet megijedtem, néztem a papírokat, és egyszer csak bevillant, kukorica! Hogyan jön ez ide??? Jó a kérdés, meglátjátok!
Jaja, traktor! Mennyire mák, ha az embernek vidéki, mezőgazdasággal foglalkozó rokonai vannak! Mi meg pont a kukorica aratás közben csöppentünk be, és a lányok nem bírták ki, hogy ne másszanak fel a traktorba. A fotók persze még így is rózsaszínek maradtak, de ha az alapötlet megvan, már megy magától minden, és annyira királyság, hogy bármiből lehet fekete-fehéret varázsolni :D
