Emlékszem amikor Gigi mondta nekem a tanfin, hogy úgy járok majd mint ő, a szívem egyik fele a hagymáé, a másik a digi scrapé lesz! Teljesen igaza volt! Ez a hobbi bekebelezett, az
életem, életünk része lett.
A családban mindenki ilyet szeretne ajándékba (milyen jó érzés is adni), és a lányokkal közös alkotás...na az leírhatatlan boldogság! Arra meg már ki sem térek, mennyivel nagyobb élmény egy-egy eseményt így megörökíteni, hiszen úgy is tudjátok.
Azt meg, hogy hány ága van még a scrapnek, amit én nem űzök, csak csodálok...inkább meg sem kísérlem összeszedni, szintén tudjátok :DDD
A mai előző két bejegyzésem (húúú, ezt sem hittem volna, hogy leírom még egyszer!) abszolút hagyományos, kell álljon itt egy digis bejegyzés is, mert tényleg nem én lennék :D és egyébként is sejtitek, hogy nem csak úúúgy jött az előző gondolatsor... ami elindította Osli új készlete az I Love Scrapbooking.
Imádom, imádom, imádom!
az oldalam most a fiamról (milyen hihetetlen még mindig, a FIAM) uh-s fotójával készült: