Férfiasan bevallom, amikor az Ő képéhez értem bőgtem, és nyelem a könnyeim most is...
papír: Gali Scrap: Alchimie,
Brushes: SS-swilres
Font: Pea Olson
Brushes: SS-swilres
Font: Pea Olson
2010. jún. 3.
2001
Franci kihívására készítettem ezt az oldalt. Először hagyományost szerettem volna, de az sehogyan sem állt össze. Nagyon vagdosni nem akartam a képeket, és a ragasztóval elkövetett baklövéseimet már ne is említsem :D Tehát maradt a digitális verzió. A képeket szokás szerint fotóztam (felkerült a kívánságlistára a patron mellé a szkenner is) és próbáltam élesítgetni. Mivel nem éppen frissek kicsit bebarnítottam őket. Papi direkt maradt fekete-fehér :(
Férfiasan bevallom, amikor az Ő képéhez értem bőgtem, és nyelem a könnyeim most is...
Férfiasan bevallom, amikor az Ő képéhez értem bőgtem, és nyelem a könnyeim most is...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Minden elismerésem Orsi! Gyönyörű lett!!!
Nagyon szép. Elhiszem, hogy nehéz lehetett megcsinálni, én is mindig megsiratom az ilyen fotókat - még a másét is...
Az emlékek néha fájnak, de ha sikerül ilyen szépen feldolgozni, akkor egy kicsit jobb is lesz. Az oldal pedig csodás. :)
Nagyon szép lett az oldalad. Persze valahogy bővebben is kifejezhetném, de ez úgy összefoglalja. Amikor valakire emlékezéskor sírunk, abban az a jó, hogy még itt van velünk! Úgyhiszem, vannak olyanok, akiknél nem tudjuk elsírni a könnyünket, bár ki tudja, az mekkora fájdalom lehet!
Szép az oldalad és most már mosolyogva emlékezz!!!
Megjegyzés küldése